„Ha nekik sikerült, miért ne sikerülhetne másnak…”

Az iskolánk projektnapján idén nem csak a tanulók, és az itt tanító tanárok vettek részt, hanem más iskolák diákjai és tanárai is. A tornateremben egy bemutatóval kezdődött, megismerhettünk egy világhírű hallássérült divattervezőt, Szabó Gergelyt, aki Sopronban a Tóth Antal iskolában tanult (régi nevén siketek intézete).

Tizenkét műhelymunka során ismerkedtünk a témával reggeltől kora délutánig.

Minden helyszínen különböző érdekes bemutatókat, foglalkozásokat, érzékenyítéseket hallhattunk és tapasztalhattunk. A fogyatékkal élők sajátos világába kaptunk betekintést.

 A mi osztályunkat még a Tóth Antal iskola diákjai is kísérték, akik között hallássérült és beszédhibás tanulókat ismerhettünk meg.
Mivel maga a projektnap is a sajátos nevelést igényelő emberekről szólt, jó volt megismerni korunkbelieket is közülük.

Egy másik helyszínen az autistákról hallhattunk. Megtekintettünk pár film részletet, az egyébként tanulási zavarral küzdő Tom Cruise , valamint Dustin Hoffman főszereplésével készített Esőember(Rain Man) című klasszikusból. Furcsa, vagy inkább meglepő volt látni, hogy a filmben szereplő autista férfi egyik percben még nyugodtan beszél, a másik minutumban számunkra láthatólag ok nélkül dührohamot kap. Az alapvető dolgokat nem igazán értette, de ránézésre meg tudta mondani például azt, hogy melyik kártyalapok maradtak a pakliban. Megtudtuk azt is, hogy egy ilyen betegséggel élő embernek megvan a maga napi, sőt heti rendje, amit nem nagyon lehet megváltoztatni. Lehet mondani, hogy megrögzötten ragaszkodik a szokásaihoz. A film megmutatja, ha van egy ilyen családtagunk így kell elfogadnunk őt.

Tóth Vivien Eötvös-díjas volt nem látó diákunk, aki jelenleg a teológián tanul, beszélgetett velünk különleges életéről, és kihangsúlyozta, hogy nem sajnálkozni kell a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatban, hanem természetes módon viselkedni velük. Litvinov Márk tavaly érettségizett hallássérült diákunk jelbeszédre tanított minket.

Az egyik műhelymunka során bemutatták nekünk Jessica Cox-ot, aki karok nélkül született. Az elején kérdezték tőlünk szerintünk mikre nem képes. Felsoroltunk pár példát: autót vezetni, sminkelni… Nagyon meglepődtünk a képeket látva hogy mennyi mindenre képes karok nélkül is. Lenyűgöző volt.  Lábbal cserél kontaktlencsét, fésülködik, főz, tankol és vezet autót. Megtudtuk róla, hogy kis kora óta sportol.  Jessica Cox pszihológus még repülőgépet is vezet önállóan.  Nagyon vidámnak és boldognak látszott a képeken.

 A műhelymunkák során  látássérüléssel kapcsolatos érzékenyítő gyakorlatokat végezhettünk (bekötött szemmel fogmosás, szendvics készítés…).

Egy másik osztályban híres emberekről láthattunk bemutatót, akiknek mind volt valamilyen problémája (Leonardo da Vinci, Mozart, Edison, Einstein, Churchill). Volt tanulási, volt, akinek vele született vagy éppen művészek akik nem látók (Ray Charles,Stevie Wonder, Érdi Tamás).

Megismerhettünk olyan kar nélküli zenészeket, mint Tony Melendez gitáros, valamint Liu Vej zongorista,  aki nem rég egy nagy tehetségkutató versenyt nyert Kínában.

Szerintem egy ilyen előadás sokaknak erőt adhat. Hiszen ha nekik sikerült, miért ne sikerülhetne másnak, aki könnyebb helyzetből indul?

Nekem nagyon tetszett ez a projekt nap, sok érdekes dolgot láthattunk és hallhattunk. Szerintem a többiek számára sem volt unalmas ez a nap, mert folyton jártunk teremről-teremre és mindenhol más várt bennünket. Fontos volt ez a változatosság úgy gondolom, hiszen a mi figyelmünket így lehet a legjobban lekötni.

 Írta: Kálmán Dzsenifer 10c.

Kategória: Diákszáj | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>