Látogatás a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban

Október 11-én, reggel indultunk Budapestre, hogy ellátogassunk a Semmelweis Ignácról elnevezett, és az ő szülőházában berendezett orvostörténeti múzeumba. A kiránduláson a 9. bések illetve a 10. és a 11. b osztályból vehettek részt a tanulók.
A hosszú háromórás út után megérkeztünk a célunkhoz. Azonnal közölték, hogy két kiállítást nézhetünk meg. Az egyik egy időszaki kiállítás, a másik pedig egy állandó, amely az ókori Egyiptomtól egészen az új korokig mutatja be az orvoslásban, gyógyításban használt eszközöket, emellett természettudományos könyveket, dokumentumokat, gyógyításról szóló, azokat ábrázoló festményeket és szobrokat. A könnyebb tájékozódás és figyelem érdekében két csoportra bontottak minket. Az egyik csoport az állandó kiállításon vett részt, míg a többiek az időszaki kiállítást, és egy ahhoz kapcsolódó dokumentumfilmet tekinthetett meg, majd természetesen cseréltünk, hogy a másik csoport is tapasztalatokat szerezhessen. Én azok között voltam, akik először az időszaki kiállítást nézték meg. Ez Selye Jánosról és a stresszről, annak biológiájáról, mechanizmusáról, kémiájáról és egyáltalán a tudós általi felfedezéséről. Mindnyájunkat nagyon lenyűgözött ennek a csodás elmének élete, munkássága, felfedezése. Megtudtuk például, hogy négy nyelven anyanyelvi szinten tudott, és tíz nyelven tartott előadást. A stressz felfedezéséről részletesebben a dokumentumfilmben kaptunk információt, amelyben részleteket láthattuk magyar, illetve más nyelven – de magyar felirattal – szóló előadásaiból, valamint egy későbbi interjút és egy Selye János által tartott bemutató órát láthattunk, ahol patkányokkal szemléltette elméleteit.

A dokumentumfilm után még szemlélődtünk kicsit a kiállításon, olvastunk Selye Jánostól idézeteket, majd áttértünk a másik, állandó kiállításhoz. Végigvezettek bennünket a műtárgyakon korokról korokra elénk tárva az orvoslás tudományának meghökkentő fejlődését. Sokszor elképesztő dolgokat láttunk és hallottunk. Például közel sem gondoltuk, hogy az első mikroszkóp hüvelykujj nagyságú volt, és bizony eléggé elcsodálkoztunk a középkor szinte barbár módon való gyógyításán, s ezerszer is megjegyeztük magunkban: milyen jó is, hogy mára már nem ilyen fejletlen az orvostudomány.

Ami nekem nagyon elnyerte a tetszésemet, az a régi kor szerint berendezett patika, a röntgengép és a szülészeti, bábakellék volt. De mindenféle szemészeti, sebészeti eszközt láthattunk. Voltak makettek, boncolt testre nagyon hasonlító szobor, desztilláló gép, szerelmes verssel ellátott ezüsttányérok, fogók, csipeszek, szemüvegek, könyvek, idézetek és sok más gyógyítással, betegségekkel kapcsolatos ránk maradt tárgyi emlék.

Tanulságos, információban gazdag kirándulás részesei lehettünk. Azt hiszem, mindenki nevében megköszönhetem Az Evangélikus Egészségügyi Képzésért Alapítványnak a múzeumlátogatás szervezését és kivitelezését!

Vincze Kitti, 10. b

Kategória: Ilyen volt! | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>