Karácsonyi gondolatok

Ünnepi beszéd az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola karácsonyi ünnepségén- 2015. december 18.

Van egy sztorim. Márciusban elkezdett zümmögni az agyamban egy dal. Nem tudtam a szövegét, arra emlékeztem, hogy kamaszkoromban énekeltem egy énekkarral: szép, lírai, fájdalmas dal, emlékeim szerint spanyol nyelvű, mi, a basszus szólam nem is dallamot énekeltünk, a mi szólamunk a refrén idején mintha csak a gitárpengetést utánozta volna: plim-plim. Ennyi maradt meg belőle- és a refrén dallama, ami felbukkant az évek, emlékek hordaléka alól.

Nem tudtam mit csinálni, beírtam ezt a dallamtöredéket egy kottaíró programba, és elküldtem egy barátomnak: mi ez?

És ő válaszolt. A dalt annakidején „Katalán bölcsődal” címen ismertük. Tényleg, kaptam föl a fejem, erre emlékszem, és arra is, hogy már akkor sem értettem, egy bölcsődal miért ilyen elégikus, szomorú. Kamaszkori fantáziámban lázbeteg lett a gyermek, és így altatja az édesanyja: ne félj, reggelre jobban leszel. Valahogy csak meg kellett magamnak magyaráznom…

Igen ám, de barátom leveléből más is kiderült. Például hogy az ének egy karácsonyi dal. És még valami- barátom egy élményüket is leírta a dallal kapcsolatban:

 Van egy vicces vonatkozása is. Valamikor 1990 körül Vikman Paliék (énekkaros társunk volt) néhányan nyugaton “turnéztak”, azaz alkalmai utcai éneklésből próbálták európai ismerkedő körútjukat finanszírozni, s többek között ez a dal is a repertoáron volt. Az egyik helyen odalépett hozzájuk valaki, s miután gratulált, megjegyezte, milyen érdekes, milyen lassú tempóban éneklik azt a plim-plim-es részt, amire Te is emlékszel. Merthogy ott arról szól a dal, hogy halacskák ficánkolnak, ugrálnak a vízben (‘Brincan y bailan los peces en el río’), ahogy az emberek is ujjongva, szökellve örvendeznek Krisztus születésén. Nyilván emlékszel, mi is milyen líraira vettük ezt a részt… Ha találsz spanyol előadót, akik értik is mit énekelnek, egész másképp fog szólni ez a rész.

Hát igen. Nem a dal volt szomorú- mi nem értettük, mit énekelünk. Énekeltünk egy fonetikusan átírt spanyol szöveget, és hozzáképzeltünk egy hangulatot. Holott annyi kellett volna, hogy azt a részt kétszeres tempóban énekeljük- és a beteg gyermek helyére azok kerültek volna, akik valójában ott voltak: az örömtől fickándozó halak.

Nevettem és elszégyelltem magam- milyen ciki tragédiát hinni ott, ahol csak az én tudatlanságom van!  De továbbgondoltam: lehet, hogy Istennel is ez a baj? Azért hisszük fájdalmasnak a vele való találkozást, mert még nem találkoztunk vele? Lehet, hogy azért félünk tőle, mert nem értjük a nyelvét, és nem halljuk, amikor azt mondja: szeretlek?

Hányszor értjük félre a másikat csak azért, mert nem ismerjük a nyelvét? Hányszor félünk tőle? Ismerős lehet a vicc: Az indián meg a cowboy találkozik. Az indián kinyújtja egy ujját, mire a cowboy kettőt. Az indián A betűt mutat, mire a cowboy hullámot. Hazamennek, mondja a cowboy a feleségének: Micsoda hülye indiánnal találkoztam! Odaérek, erre azt mondja: kiszúrom az egyik szemedet! Mire én: akkor én mind a kettőt. mire ő: könyörülj rajtam, mire én: na húzd el a csíkot! Az indián is hazaér, mondja feleségének: én olyan hülye cowboyjal találkoztam! Kérdem tőle, ki vagy? Mire ő: a kecske. Én: és milyen, hegyi? Mire ő. nem, vízi…

És hányszor vagyunk így Istennel is: azt hisszük, céloz, holott csak barátunk, társunk akar lenni. Azt hisszük, elítél, pedig csak részévé akar lenni a mindennapjainknak. Szomorúak vagyunk, pedig ugrálnunk kellene az örömtől. Bánatot hiszünk fickándozó halak helyett. Holott csak mi nem értjük a nyelvet, Isten nyelvét… Talán Isten is azért lépett közénk, azért lett emberré, hogy végre megértsük, mit akar mondani: nem fájdalmat, tragédiát, hanem életörömöt- olyat, amitől még a halak is ugrálni kezdenek a vízben.

Hegedűs Attila

 

 

 

 

 

Kategória: Ilyen volt! | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>